Vörösmarty Mihály – A merengőhöz – Szoktál egy hosszú úton kibámulni az autó ablakán, nézni a távolba és csak tűnődni az élet nehéz kérdésein? Vagy kiülni a főtéri kávézóba és az embertömeget figyelve elmerülni egy régi emlékben? Lógattad-e már a lábad a Dunába és kívántad azt, hogy bárcsak épp egy repülőn utaznál a vágyaid felé?
Emlék: Egy amatőr művész felidézi régen elszalasztott szerelmének arcát, hogy utolsó megmaradt emlékként agyagból megformálhassa.
Dsida Jenő verse a karanténidőszakban készült, amikor sokféle érzés kerítheti az embert hatalmába. Ebben az alkotásban a magányé a főszerep, mely olyan elemi erővel hat, hogy szinte kívülről látja magát az ember, miközben végigjárja annak fokozatait.
Dsida Jenő: Fázol – A versfilm a Nemzeti VERSeny 2020 középdöntőjében készült.
Azt gondoltam – Egy fiatalember megpróbálja megosztani a “világgal”, hogy mennyire szerelemes, de senki nem figyel rá. A magány sajátos átélése – vidám felfogásban – Vörösmarty Mihály verse alapján
Páskándi Géza: Ars poetica a pusztán- Vallomás a boldogságról