Bujtor István filmfesztivál Balatonszemes

A fesztiválról

Bujtor István

filmfesztivál

Balatonszemes

A program előzményei, célja

A Magyar Versmondók Egyesülete kezdeményezéséhez Balatonszemes Önkormányzata, a Balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Ház, Könyvtár és Múzeum és a Latinovits Emlékmű Alapítvány is csatlakozott 2009-ben, amikor a színész-producer halála után közvetlenül útjára indította a Bujtor István Filmfesztivált, előbb független/amatőr filmes alkotók és alkotóközösségek, majd professzionális stúdiók számára is.

Mintha ma lett volna az a pillanat, amikor a nagyszerű színész és rendező halálát követően megszületett az elhatározás és első ízben rendeztük meg a Bujtor István Filmfesztivált, amely komoly helyet vívott ki magának nemcsak az amatőr-alternatív filmeseknél, hanem a professzionális filmes alkotók és műhelyek körében is. A Bujtor István Filmfesztiválon sikeresen szerepelt alkotások a későbbiek során különböző hazai és nemzetközi versenyeken is eredményesen mutatkoztak be. Több olyan fiatal filmes fordult meg körünkben, akik a későbbiekben a professzionális szakmát választották és életrajzokban, megnyilatkozásaikban büszkén hivatkoznak a szemesi Bujtor István Filmfesztiválra. 2018-ban a filmes stúdiók, magyar és nemzetközi koprodukciók és független alkotók részvételével igazi áttörést értünk el, amikor professzionális körülményeket sikerült megteremteni annak érdekében, hogy a magyarországi és közép-európai filmszakmai rendezvények élvonalába kerüljön a program.

A Bujtor-filmekről

Az már évek óta tendencia a magyar televíziózást illetően, ha nyár van, akkor mindig előkerülnek olyan régi filmremekek, amelyeket a szabadságukat töltő felnőttek, vagy a vakációzó iskolások újra és újra szívesen megnéznek. A XX. század magyar filmgyártása bővelkedett a kicsiknek, nagyoknak szóló alkotásokban. Az egyik legjobb balatoni páros Bujtor István és Kern András filmjei mára már klasszikusokká nőtték ki magukat. A Balaton szerelmeseinek egyértelműen varázslatos nosztalgiát idéznek, de valljuk be, nagyon kellett a sikerhez az is, hogy Bujtor ennyire rajongott a Balatonért. Képes volt több ezer nézővel megszerettetni a tó hangulatát, és még máig tömegeket vonz a képernyő elé Ötvös Csöpi valamint Kardos doktor karaktere. A Bujtor-filmek a rendszerváltoztatás előtti és utáni években készültek: sokak számára egyszerűen megunhatatlan, kicsit mindig visszavisz a ’80-as évek Magyarországába – még akkor is, ha ez csak egy film és megírták a forgatókönyvét, és megvillantottak olyan képkockákat a 80-as évek elején, amiről még csak álmodozni lehetet. Különös töltetet ad a filmeknek, hogy mindegyik történet a Balaton környékén játszódik. Az Ötvös Csöpi filmek kitalálója maga, a főszereplőt is megformáló Bujtor István volt. Az ötlet, hogy készítsen Magyarországon egy akciófilmet onnan ered, hogy annak idején a népszerű Piedone filmek főszereplőjének ő adta a magyar hangját. Állítólag épp Bud Spencer volt az, aki egy találkozásuk alkalmával felvetette az ötletet Bujtornak. Az 1980-ban elkészült A Pogány Madonnának nem jósoltak sok sikert, már csak azért sem, mert az akkori szocialista világban egy krimivígjátéknak nem nagyon volt helye. A jól kitalált történetnek, a remek karaktereknek, az akció és a humoros jelentek elegyének köszönhetően azonban a nézők körében népszerűvé vált. Ennek köszönhetően a későbbiekben folytatása is lett Ötvös Csöpi és Kardos Doktor közös bűntényfelderítéseinek. A Pogány Madonna, a Csak semmi pánik, az Elvarázsolt dollár, a Hamis a baba és a Zsaruvér és csigavér 1-2-3 örök balatoni filmklasszikusokként maradnak meg a tudatunkban.

Bujtor a filmek készítése során ügyelt a kor elvárásaira is: Mivel a szocialista világképre nem vetett volna jó szemet, ha a bűnözők tisztességes magyar állampolgárok közül kerülnek ki, így például egy csavart kellett vinnie A Pogány Madonna történetébe. A nyelvi nehézségek elkerülése végett a vitorlásversenyre érkező külföldiek többsége magyar származású, Érdekesség, hogy a film szereplői azért kaptak különféle beceneveket (Csöpi, Doktor, Öcsi, Szivar stb.), mert csak így lehetett elkerülni az akkoriban kötelező elvtársozást. Ezekkel a „csavarokkal” előrevetítette a rendszerváltoztatás gondolatát, lehetőségét is.

A fesztivál célja: a mai filmgyártás átfogó seregszemléjével Bujtor István Balázs Béla-díjas színművész, rendező szellemi örökségének folytatása. Ehhez mérten a Bujtor István Filmfesztiválra olyan filmeket várunk, amelyek megfelelnek az alábbi tematikák valamelyikének:

  • a vidámság, a könnyedség és a humor jegyében készült alkotások,
    tekintettel a sokoldalú művész munkásságának e meghatározó szegmensére
  • valamilyen rejtély, bűnügy, titok körül zajló cselekményt feldolgozó filmek
  • a költészet valamely eleme, egy vers feldolgozása, vagy költői életművek bemutatása
    filmes formanyelven, illetve eszközökkel
  • az emberi lét sokszínűségét bemutató film, egy vagy több cselekményszállal és fordulattal.

Az alábbi műfaji kategóriákban lehet nevezni:

  1. fikciós rövid és egész estés játékfilm és kísérleti film (1 perc és 100 perc közötti játékidő)játékfilm
  2. dokumentumfilm, ismeretterjesztő film (legfeljebb 90 perc)dokumentumfilm,
  3. animációs, fikciós, kísérleti rövidfilm
  4. versfilm

A filmeket előzsűri válogatja a versenyprogramba. A beválogatott alkotásokat közönség előtt vetítjük Balatonszemesen, a Latinovits-Bujtor dinasztia egykori lakóhelyén, mai végső nyughelyén, a Balatonszemesi Latinovits Művelődési Házban.

A fesztivál alapítója: Kiss László, a fesztiváligazgató Lutter Imre.

 

X