A Bujtor István Filmfesztiválon láthatják elsőként a nézők a szabadakarat>>>> című filmet, amely megpróbál szakítani a tankönyvekből ismert lexikális képpel. A film a Petőfi Emlékévben jött létre, a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Filmiroda támogatásával. Az alkotást a myspace produkció jegyezi, a cég koprodukciós partnere pedig az a TulipánTündér Produkció volt, amely két évvel ezelőtt a Bujtor Filmfesztiválon a játékfilmek között elvitte a Bujtor-díjat a Toxikóma című filmmel.
A reformkor első „celeb párjaként” aposztrofálja a szabadakarat>>>> című film Petőfi Sándort és Szendrey Júliát, akik egymás iránti szenvedélyükkel nemcsak a költő szerelmes életművét alapozták meg, de – röpke páréves kapcsolatuk alatt – különc szokásaik, felfokozott érzelemviláguk, véleményformáló magatartásuk és szerepük miatt saját koruk ikonjaikká is váltak. A film pedig a két idol, a nyilvánosság előtt zajló kapcsolat két szereplőjének örök modernségét is megmutatja, miközben a nyilvánvaló főszereplő most is Petőfi, a vívódó hős. A nagy dilemmák és ambivalenciák, mint hogy karddal vagy tollal kell-e harcolni a szabad Magyarországért, vagy a gyönge fizikum mögül előtörő vasakarat és a lelkesedésből fakadó fáradhatatlanság, az ingadozó lelkiállapotok és az emberi kapcsolatokban is megnyilvánuló szélsőségesség, mind jelen van az alkotásban. Szoborállítás helyett ez abban az értelemben mindenképp tabudöntés, hogy nem távolról szemlélt történelmi alakkal találkozik a néző, hanem egy húsvér fiatalemberrel, aki naponta megküzd a felé támasztott elvárásokkal, dühbe gurul és kinyitja a száját, élvezi a népszerűséget és a szerelmet, követi és felforgatja a konvenciókat. Ez az aspektus érdekelte kezdettől fogva a szerzőket és a producereket, vagyis az, hogy megmutassák, ez a Sándor nevű srác most is él, most is fiatal. Ezt láthatják és hallhatják a nézők a filmben, amelynek alapja az Erkel Színházban bemutatott azonos című produkció volt. A film producere Lutter Imre Radnóti- és Bánffy-díjas előadóművész, költő, producer, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, hosszú ideje próbálja elhessegetni a hamis Petőfi-képzeteket és megmutatni, hogy milyen is valójában a költőre aggatott díszek mögötti arc. Törekvése a filmben célt is ér.
A karakterábrázolás nem egyszerű koncertfilm formájában, csak akkor, ha a dramaturgiával szorosan együttműködik a zene, és persze jók a szereplők. Ami itt, a szabadakarat>>>>-ban azért volt dupla kihívás, mert egyszerre van vásznon a két Petőfi és két Júlia, az egyik páros énekes, a másik színészi megjelenítője a két főszereplőnek, s az énekesnek színésszé kell válnia, a színésznek reflektálnia kell a zenére. A film egyik prózai főszereplője Staub Viktória színművész, aki 2018-ban még alig kezdte el a színművészetit, máris szerepet kapott az Aranyélet harmadik évadában, aztán óriásit alakított A játszma című krimiben, legutóbb pedig A Király című sorozatban láthattuk. A prózai Petőfit pedig Tóth Mátyás ifjú színművész alakítja, akinek alternatív színházi kezdeményezések, bábos projektek, klasszikus nagyszínpadi előadások és nemzetközi filmes munkák határozták meg eddigi pályáját. A film énekes főszereplői, Júlia szerepében Schoblocher Barbara, a Blahalouisana együttes egyik alapítója és kezdetektől fogva frontember-énekese, Petőfit pedig Ember Márk énekli, aki a főiskola alatt és után a Vígszínházban, majd később a Tháliában játszott. A Grund – vígszínházi fiúzenekar énekese, és a Pál utcai fiúk musicalben az idősebb Pásztor alakítója. A további szerepekben ott találjuk Mertz Tibort, Ruzsik Katát, Kiss Péter Balázst és Száraz Dénest is.
Almási-Tóth András Vámos László-díjas színházrendező, akinek számos zenés színpadi mű fűződik íróként és rendezőként is a nevéhez. Elmondása szerint „A közismert énekesek jelenléte, a koncertszerű előadásmód kiragadja a sztorit a hagyományos játékfilmek vagy színházi előadás-adaptációk, illetve musicalfilmek konvencióiból. A fizikai színház kifejező eszközeinek alkalmazásával egy olyan szövetet hoz létre a képernyőn, amiben ugyan fellelhető, sőt átélhető az emberi történet, de a jelenetek ritmusa sokkal közelebb áll a mai fiatal generáció vizuális kultúrájához, az Insta- és Tik-Tok videók tempójához és látványvilágához”.
Lutter Imre szerint a szabadakarat>>>> azt a Petőfit láttatja, aki Júliával Pesten lakást bérel, együtt él Jókai Mórral, extrém viselkedésével, sokszor ellentmondást nem tűrő gondolkodásával meg is botránkoztatja a polgárságot, hiú és igazi sztár, de közben mesterien ír verset, és szárnyalva tud szeretni, rajongani, ábrándozni az életről, a szerelemről és a szabadság eszméjéről.
A film társproducere Illés Gabriella, zenei producere az Erkel Ferenc és Bartók-, Pásztory-díjas Bella Máté társszerzőként Jancsó Gábort (Blahalouisana) és Furák Pétert (Follow the Flow) kérte fel maga mellé, a dalszövegeket Hujber Szabolcs, Artisjus-díjas dalszövegíró jegyzi. Bella Máté zenei producer szerint “A darab zenei világa egyfajta “Gen Z koktél”, melyben a mai pop-rock és alternatív rock friss hangzása és az újhullámos magyar rap tökéletesen megfér egymás mellett. A szabadakarat>>>> tehát a legfiatalabb generáció zenei nyelvén meséli el Petőfi Sándor és Szendrey Júlia történetét, mégis generációkon túlmutatva mindenkihez szól és kísérletet tesz arra, hogy új arculatával kiterjessze a magyar zenés színház műfaji kereteit”.
A film dramaturgja Szokolai Brigitta, a díszlet és látvány Rajcsányi Balázs, Bass Awards silver és bronze díjas díszlettervező munkája, a jelmeztervező Kiss Márk, aki 2022-ben az „év Stylistja” volt. A díszletet és a jelmezeket egyébként a Magyar Állami Operaház biztosította a film számára, s ezek esetében a színpadi produktum és a filmes produkció közti különbséget a távoli és a közeli jelenetek miatt volt szükség nagyon alaposan átgondolni, megtervezni és legyártani. A koreográfia a Harangozó Gyula-díjas koreográfus, táncművész, Kulcsár Noémi nevéhez kötődik.
A film térben és időben szabadon mozog. A három idősíkon, különböző helyszíneken játszódó cselekmény (1849 júniusától 1850 nyaráig, 1839-1841-ig és 1848 júliusától 1849 júniusáig) legfőképp arra keresi a választ, ki vagy kik felelősek azért, hogy a lánglelkű, de gyenge fizikumú költőt újra meg újra a csatatéren találjuk. A „szabad akarat” nem csupán, mint a reformkor alapvető mozgatórugója jelenik meg, de a film befogadója is, amely a nézők számára is egy üzenet, hogy tudniillik az idősíkon előre és vissza ugráló jelenetekből, a próza és a zenés műfajok elegyéből mindenki szabadon, önmaga állítsa össze a történetet, amiben a gyakorta megjelenő videóbejátszók, a pixelesen összerakott díszletek, a prózai részek és a karakteresen elváló műfajú zenei betétek adhatnak kapaszkodót. A szabadakarat>>>> egy olyan, újszerű élményt kínál, melynek végén mindenki a saját maga által kiválasztott üzenetet viheti magával.
A film nem része a versenyprogramnak, azt off programban láthatják a nézők Keszthelyen augusztus 22-25. között, a Bujtor István Filmfesztiválon.